Munkavédelmi és szolgáltató Kft.

Információk

Jogszabályi háttér

Jogszabályi háttér

A szellőzők tisztítását az Országos Tűzvédelmi szabályzatról szóló 54/2014 BM rendelet (XII.5.) 98. pontja tette kötelezővé.

98. Szellőztetés

196. § (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint melegkonyhás vendéglátó hely és melegkonyhás vendéglátó üzlet szellőző, szagelszívó rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 4 évente, melegkonyhás vendéglátó hely és melegkonyhás vendéglátó üzlet esetében évente tisztítani, és annak elvégzését írásban igazolni kell.

Kérdésként vetődhet fel az, hogy honnan kell számolni egy épület magasságát és meddig.

Erre a kérdésre az OTÉK, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet ad nem is annyira egyértelmű választ.

Leegyszerűsítve: az épület magasságát a rendezett talajszinttől mérjük és nem tartoznak bele a tetőn lévő kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények.

Szabályozásra került az is, hogy hogyan lehet végezni a szellőzők tisztítását.

Ezzel a kérdéssel foglalkozik a 12.3:2020.01.23. Felülvizsgálat és Karbantartás Tűzvédelmi Műszaki irányelv, amely kimondja, hogy „A TvMI alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul.”

Az irányelv pontos szövegét ide kattintva ismerheti meg: Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek

259/2011 Korm. rendelet alapján „eltérés a nemzeti szabványok tűzvédelmi előírásaitól és a tűzvédelmi műszaki irányelvek rendelkezéseitől a tűzvédelmi hatóság jóváhagyása nélkül a tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 50.000 Ft.

A NÉBIH Útmutató A Vendéglátás És Étkeztetés Jó Higiéniai Gyakorlatához 8.1 pontja

Karbantartás keretében szükség szerint, de legalább évente el kell végezni: szellőzőrendszer (ideértve a légkondicionáló berendezéseket is) tisztítását, légszűrők ellenőrzését, szükség szerinti cseréjét.

A szellőzőtisztítás szükségessége

A szellőzőtisztítás szükségessége

A magyarországi helyzet

Jelenleg hazánkban a szellőző tisztítás elvégzését szabályozó jogszabályok az 54/2014-es BM rendelet, közvetve a 3/2002 SzCSm-EüM rendelet és 49/2015 (XI. 6.) EMMI rendelet.

A szellőző tisztítás módját a 12.3:2020.01.23. Tűzvédelmi Műszaki Irányelv szabályozza.

A szellőző tisztítás szükségessége minden olyan létesítmény esetében megkérdőjelezhetetlen, ahol szellőző vezetékek végzik az elhasznált levegő elszállítását és friss levegő biztosítását, legyen az társasház, irodaház, kórház, bevásárló központ vagy ipari létesítmény.

Magyarországon 1965-1985. közötti időszakban mintegy 700.000 panellakás létesült. Ezek többnyire 5 és 10 emeletes lakóépületekben találhatóak. Bár a panel-épületek műszaki-szerkezeti kialakítása kötődik az épületet gyártó házgyárakban alkalmazott technológiához, illetve a házgyári rendszeren belül is léteznek különböző szerkezeti megoldások, közös vonás, hogy ezekben az épületekben a lakások szellőztetését ún. gyűjtőrendszerű szellőzőkkel oldották meg.

Lakásonként a lakás típusától, méretétől, illetve a lakáshoz kötődő házgyári rendszer alaptulajdonságaitól függően két, vagy három csatlakozási hely létesült (WC, fürdőszoba, konyha). Ebből következik, hogy jelenleg Magyarországon kb. 200.000 db gyűjtő szellőzőcső található.

A lakások légellátása eredetileg a hagyományos szerkezetű külső nyílászárókon keresztül, illetve a konyhák falára elhelyezett rácsos légbevezetőkön keresztül történik. A panellakások szellőztetése nemcsak komfort igényt elégít ki – a földgázzal üzemelő konyhák esetében biztonságtechnikai követelményeknek is eleget tesz.

A lakások egyes helyiségeire, így mindenekelőtt a vezetékes földgázzal ellátott helyiségekre, illetve más helyiségekre mindenkor változó szellőztetési előírás (ill. ajánlás) van érvényben. Jelenleg pl. a konyhai gázkészülékek miatt, a káros anyag felhalmozódás elkerülésére kb. 300 m3/ óra, a WC-kben a páraterhelés optimalizálására kb. 40 m3/óra, míg a fürdőszobáknál kb. 60 m3/óra friss levegő biztosítása lenne szükséges.

Az épületek szellőző berendezései úgy a hatékonyság tekintetében, mint élettani szempontból alkalmankénti tisztítás, ellenőrzés nélkül kifogásolhatóan működnek, ami a probléma kezelését indokolttá teszi.

A szellőző rendszerek működésének és belső állapotának meghatározására elvégzett műszeres áramlási, valamint egyéb (videotechnikai, mikrobiológiai, stb.) vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a szellőzőcsatornákban különböző mértékű (jelentős mennyiségű) és állagú lerakódások találhatók.

A szellőzők légtechnikai vizsgálata azt mutatta, hogy nem zárható ki a visszaáramlás, amikor a gyűjtőcsőből valamelyik lakás felé áramlik a levegő. Ezt a lakók különböző szagok formájában rendszeresen érzékelik is.

A visszaáramlás alapvetően a konstrukció fogyatékosságaira, illetve a rongálódásra vezethető vissza, de szerepet játszanak azok az átalakítások is, amelyeket a lakók az elmúlt évek során végrehajtottak (pl. ablakszigetelés, műanyag ablak beépítése, konyhai páraelszívó, esetleg rásegítő axiális ventilátor bekötése a szellőző rendszerbe, stb.).

Mindez rávilágít arra, hogy az időnkénti tisztítás-fertőtlenítés egészségügyi okokból is nagy jelentőségű – a tapadékok bakteriológiai vizsgálata megerősítette ezt a megállapítást.

Egészségügyi hatások

A friss, szennyezőanyagoktól mentes és megfelelő hőmérsékletű levegő a munkahelyi, intézményi környezet és lakóterek egyik legfontosabb eleme. Ám ez messze nincs így - többnyire maga a szellőztető vagy légkondicionáló rendszer válik egy idő után a levegőt káros anyagokkal telítő forrássá.

A hálózatba rendezett légkondicionáló berendezések, avagy a szellőztető rendszerek, a használat során úgy működnek, mint sajátos ipari légszűrők: a járatokban, csövekben, a rendszer egészében lerakódik a levegőben fellelhető összes fizikai és biológiai jellegű szennyeződés. Ismert jelenség a „légkondi betegség”, ami nemcsak a rendszer helytelen használatából – túlhűtés - adódik, hanem a megbetegedések különféle típusait - allergia, megfázásos légúti tünetek - okozó allergének és mikrobák újra és újra a légtérbe való „forgatásából” ered.

A légvezetékekben keletkezett lerakódások, szennyeződések miatt:

  • romlik a szellőztetett, vagy klimatizált terekben lévőlevegő minősége, elszaporodhatnak veszélyes baktériumok, kórokozók (legionella), illetve mikroméretű porszemcsék, amelyek a légtérbe kerülve egyéb káros élettani hatásokkal járnak,
  • növekszik a rendszer energiafelhasználása,
  • a lerakódások miatt - lévén ezek gyakran éghető anyagok - fokozott tűzveszéllyel kell számolni,
  • a szellőztető levegő minőségének romlása, amelyet akár kis mennyiségű lerakódás is kiválthat, az adott helyiségben tartózkodóknál komfortérzeti problémákat okoz, ami személyi panaszokban, fáradtságérzetben, csökkenő teljesítményekben stb. nyilvánul meg.
  • Megfelelő friss levegő utánpótlás csak külső szellőztetéssel (pl.: ablaknyitás) oldható meg, amely jelentős energiaveszteséggel jár

Ha „csak” rossz közérzetet okoz mindez, illetve a sok évi légúti irritáció eredményeként idült betegségek kialakulásához vezet, akkor is elsőrendű feladata minden szellőztető vagy légkondicionáló rendszert üzemeltetőnek gondoskodni a megfelelő és rendszeres tisztításról. A tűzveszélyről, amelyet a lerakódott részecskék okoznak a vezetékekben, illetve arról az energiafelhasználási pluszról, amit az elszennyeződés jelent, itt már külön nem is kell beszélnünk. A szagok pedig…Az elszennyeződött rendszer sajnos érezhetően jelen van a levegőben …

A megoldás: a száraztisztításos robottechnológia alkalmazása

A probléma megoldására olyan technológiát kellett kidolgozni, amely megfelel az alábbi kritériumoknak:

  • Képes szelektíven alkalmazkodni, és adaptálható legyen a legtöbb típusproblémára.
  • A tisztítási eljárás úgy legyen elvégezhető, hogy bontásokat, átalakításokat lehetőleg ne igényeljen, a lakókat ne zavarja.
  • A tisztítás eredményessége a megrendelő számára bizonyítható legyen.
  • A tisztítási tevékenység ne okozzon környezetszennyezést

Az iparág piacvezető cégének, a dán Danduct Clean szellőző tisztítási technológiájának alkalmazásával ’PANEL AIR’ néven, olyan jogilag védett eljárás került kifejlesztésre szellőző rendszerek fertőtlenítő tisztítására, mely teljesíti a fenti elvárásokat.

Ez az eljárás - amelynek a licencével cégünk rendelkezik - megbontás nélkül, robottechnológiával távolítja el a szennyeződést. A megelőző állapotot és az eredményt kamerákkal teszi vizuálisan is ellenőrizhetővé. Rendkívül hatékony, és teljesen környezetbarát eljárás. A tisztított szakaszokat saját szűrőrendszerével a technológia a környezettől elzártan üríti, a szennyezőanyagokat zárt rendszerben eltávolítja.

Az általunk alkalmazott technológia hatékonysága

A technológia lehetővé teszi a létesítmény mindennapi működése melletti, gyors munkavégzést. Az eredmény – lerakódásmentes, fertőtlenített szellőzőkürtő, a szabálytalanságok teljes körű feltárása videofelvétel segítségével, ami a helyreállítást és a beszabályozást megalapozhatja, illetve az elvégzett munka eredményességét igazolja.

Azon partnereink, akik az általuk kezelt/üzemeltetett paneles épületek szellőzőkürtőinek tisztítását és fertőtlenítését megrendelik, a szolgáltatás részeként megkapják a szellőzőről készült tisztítás előtt és után készült diagnosztikai felvételt.

Ez alapvetően az elvégzett munka teljesítésének (és indokoltságának) egyértelmű igazolását szolgálja.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a kürtő belsejéről készült felvétel egyéb okokból is fontos és hasznos lehet a megrendelő részére:

  • meg lehet állapítani a kürtő általános műszaki állapotát,
  • fel lehet tárni (előzetes bontás nélkül!) az esetleges hibákat, melyek gátolják a normális működést,
  • a feltárt hiányosságok helye pontosan meghatározható, így csak az elengedhetetlenül szükséges részt kell megbontani a javításhoz.

Amennyiben az eljárással kapcsolatban további információkra, esetleg konkrét árajánlatra van szükségük, személyesen is állunk az Önök rendelkezésére.

Az MTSZ TEAM KFT. technológiai megújulását segítő fejlesztése

A Projekt azonosító száma: GINOP_PLUSZ-1.2.2-22-2022-00225

A Kedvezményezett neve: "MTSZ TEAM Munkavédelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

A Projekt teljes címe: „Az MTSZ TEAM KFT. technológiai megújulását segítő fejlesztése”

Szerződött támogatás összege: 9 998 462 Ft

Támogatás mértéke: 70%

Projekt teljes költsége: 14 283 518 Ft


Projekt tartalmának bemutatása:

A projekt célja, hogy a vállalkozás ebesi székhelyén a modern termelési kihívásokhoz való alkalmazkodás valamint a jelenlegi szolgáltatások iránti folyamatosan bővülő kereslet kielégítése érdekében olyan technológiai hátteret biztosítsunk, mely segíti cégünk alkalmazkodását a gyorsuló technológiai, gazdasági és társadalmi változásokhoz.

A projekt keretében a 9,99 millió Ft forint összegű európai uniós támogatás segítségével az alábbi tevékenységek valósulnak meg:

Új eszközök, gépek beszerzése:

  • magasnyomású mosó
  • nedves/száraz porszívó
  • hordozható videó ellenőrző rendszer
  • univerzális tisztítórobot és tartozékai
  • forgólapátos légkompresszor.

Információs technológia-fejlesztés:

  • számítógép
  • notebook
  • NAS hálózati tároló
  • MacBook beszerzése.

A projekt keretében megvalósulnak továbbá a szakmai megvalósítást szolgáló tevékenységek.

Vállalkozásunk technológiai felkészültségének, versenyképességének és erőforrás-hatékonyságának növekedése által, javul a termelékenységünk, erősödik piaci pozíciónk.

A Projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2023.05.31.